OddMix ELEKTRONIKA - GALVÁNELEMEK |
Galván elemek primer Volta elektrolitikus rendszerek
1. ábra. Primer Volta elem |
A Volta vagy másnéven galvánelem 1. ábra egy olyan elektrolitikus rendszer melyet két elektrolitba mártott primer vezetö alkot. Minden galvánelemban található egy vagy több különféle elektrolit és egy vagy több elsörendü vezetö. Minden galván tipusú elektrolytikus rendszer a benne rejlö kémiai energiát villamos energiává képes alakítani. A kémiai eljárás az anyagokat olyan új anyagokká alakítja melyek az eredetitöl eltérö tulajdonságokkal rendelkeznek. A Volta tipusú elemek a kémiai energiát villamos energiává egyenes módon, redox (redukció és oxidáció) folyamattal alakítják át.
Az elektromos kor kezdetén, a primer cellák voltak az egyetlen lehetséges áramszolgáltató egységek. Hosszú evolúciós fejlödés vezetett addig, amig a primer elemek gyakran és szinte mindenütt használható gyakori elektronforrássá váltak. A galvánelemek szolgáltatják a legdrágább áramot.
A galvánelemek kapocsfeszültsége független az elektródok méreteitöl, azok egymástól való távolságától, vagy az elektrolit mennyiségétöl, de függ az elektródok anyagától és az elektrolit tipusától. Az elektródák polarizációja az áram folyását mindenkor ellenzi. A sikeres galvánelem tervezés legnehezebb része a megfelelö depolarizátor kiválasztása. Ezért van több olyan galvánelem melynek egy elektrolitja van, másoknak pedig kettö (vagy több).
Az 1900-as évek elején gyorsan fejlödö vasút, postai telefon szolgáltatás valamint a távíróforgalom lebonyolítására nagyszámú primer elemre volt szükség. A Daniel tipusú cellák depolarizátorukkal az 1850-es évi kezedetüktöl fogva nagy népszerüségre tettek szert a Morzé féle távirószolgálatban. Ezen elemek különleges célokra a mai napig is használatosak. A krómsavas Bunzen cellákat erös áramuk miatt 1910-ig széles körben alkalmazták laboratóriumi kisérletekhez. Az akkoriban ujonnan megjelent ólom akkumulátor cellákat is a göz hajtotta dinamók megjelenése elött ezekkel a cellákkal töltötték. A Lalande tipusú rézoxidos cellákat 1910-ben kis villanymotorok meghajtására és a vasútszolgálati jelzésrendszerek müködtetésére majd folyamatosan mostanáig használták.
Egy folyadékos primer elemtipusok: Cellanév Pos. Pólus Neg. Pólus Elektrolit V Megjegyzés Légzö C Amal. Zn 20% NaOH 1.45 Levegö depolarizált Bichromate C Zn 120g CrSO4+H2SO4 2 Közepes áramerösség Clark Std Hg+Hg2SO4&ZnSO4 Amal. Zn 100% ZnSO4 1.43 Cupron CuO Zn 20-22 Be° NaOH 0.8 Erös áram 1A hosszabb ideig Fery C Amal. Zn 100% NH4Cl 1.4 Levegö depolarizált Gassner dry C Zn ZNO+NH4Cl+ZnCl2 1.4 MnO2 depolarizált Law C Zn 15% NH4Cl 1.4 Levegö depolarizált Lalande-Edison CuO Amal. Zn 20% NaOH 1.1 Leclanché C Zn NH4Cl 1.5 Erös áram 1A hosszabb ideig Leclanché dry C Amal. Zn NH4Cl+ZnCl2 1.6 MnO2+C depolarizált Main PBO2 Amal. Zn H2SO4 - density 1.1 2.5 Meidinger Cu Zn ZnCl2 - 170g/L 1 Gyengébb áram hosszabb ideig Mercury Hg Zn HgO_ZnO 1.2 Közepes áram hosszabb ideig Poggendorf C Amal. Zn K2Cr2O7+H2SO4+H2O 2.0 MnO2+C depolarizált Regnault Cd Amal. Zn H2SO4+CaSO4+H2O 0.34 Erösebb áram Siver Chloride Ag+AgCl Zn 23% NH4Cl 1.0 Volta couple Cu Zn NaCl oldat 1.0 Elsö öscella Weston normal Hg+HgSO4+CdSO4 Cdam 100% CdSO4 1.02 Laboratóriumi normálelem
Dupla folyadékos primer elemtipusok: Cellanév +Pólus Catholit Neg. Pólus Anolit V Megjegyzés Bunsen C 100% HNO3 Amal. Zn 10% H2SO4 1.9 Erösebb áram galvanizálás Daniel Cu CuSO4 Zn 25% H2SO4 1.1 Gyengébb áram hosszabb ideig Fuller C K2Cr2O7+H2SO4 Amal. Zn 8% H2SO4 2.0 Grove Pt 100% HNO3 Zn 8% H2SO4 1.93 Erösebb áram rövid ideig Marie Davy C Hg2SO4 Amal. Zn 12% H2SO4 2 Partz C K2Cr2O7+H2SO4 Amal. Zn MgSO4 2 Módositott Bunsen
A Leclanche típusú elemek viszonylag kisebb változásokkal átvészelték az 1868 óta eltelt éveket. Majdnem valamennyi úgynevezett szárazelem ennek az eredeti elemváltozatnak a leszármazottja. A szárazelemek az elektrolitot folyadék helyett sürü paszta vagy zselé formában tartalmazzák. Emiatt a cella belsö ellenállása megnövekszik ugyan, de lehetövé válik az elemek hordozható változatú kialakítása melyeket a zseblámpákban, rádiókban és egyéb helyeken gyakran használhatunk.
Copyright © 2015 Nagy K - http://www.OddMix.com - Minden jog fenntartva Lap Frissitve: 2015-01-01 - - Privacy Policy - Lap Térkép - Support |